After reading Eat, Pray, Love - the first fiction I have ever read in English - I was excited to check out the next book from Elizabeth Gilbert from the library. The title is "Comitted" and it is not surprisingly about marriages. I could not stop reading it till midnight last night.
Let me pick some sentences from it:
".....I had always been taught that the pursuit of happiness was my natural (even national) birthright..(....)..And what could possibly bring a person more soaring happiness than romantic love? I, for one, had always been taught by my culture that marriage ought to be fertile greenhouse in which romantic love abundantly flourish...." (page 43)
Than Gilbert contrasts these thoughts with Hmong (Vietnamese ) women's comments about the contrary of the above. They did not even understand the question when they fell in love with their husband...:) Marriage does not mean love for them, not even happiness. It is part of their life, but they are not specially looking for happiness there. In these traditional, aboriginal or Eastern ways of thinking there is always much bigger distinction between love, happiness and marriage. Western thinking, on the other hand, creates happiness by fusion of love and marriage.
In my opinion, love comes first. You should accept - and even love - yourself! Pure love towards your whole body, mind and soul. Only after that, will you be good enough for a romantic love and a healthy, strong relationship/marriage.
Nice words, right? Not easy to follow, though. I am struggling with that as well. Every single day. And any time I feel that there is something very bad in my relationship, I have to admit in the end of the day, that the bad feeling is not between my husband and me. It is inside me.
Nicely put: when two people meet and both of them are struggling with their self-esteem and self-confidance, they cannot be a whole together. Two letters "C" will not make two rings together for a (good) marriage.
You should rather be a letter "O", a whole, self-accepted one, to find another letter "O" in order to make two rings together well.
Most important note for myself as well as everyone struggling with love issues in relationships: firstly you have to dig yourself down to find the golden pieces of your personality. And accept them afterwards.
Let's start today! How many pieces did you find? At least choose one thing you really love in your body/mind and soul! Go on tomorrow and find one of these golden features of you every single day of April and write down into your calendar.
Have fun and have love around you!
Yours,
Eszter
www.womanlyartofliving.com
.............................................................................................................
Az Ízek, imák, szerelmek cimű könyv volt az első regény, amit angolul olvastam, s tetszett, így aztán igazán kiváncsian jöttem ki a könyvtárból kezemben Elizabeth Gilbert új könyvével, melynek címe: "Committed" (Elköteleződve- nem ismerem a magyar címét). Nem meglepő, hogy e könyv a házasság intézményét járja körül. Mit mondjak, tegnap késő éjszakáig nem bírtam letenni.
Néhány mondatot hagy idézzek belőle:
"....Mindig is úgy voltam nevelve, hogy a boldogság keresése nekem születési (nemzeti) előjogom. (....) És hát mi is hozhatna az embernek szárnyalóbb boldogságot a szerelemnél? Én például mindig is meg voltam róla győződve- hisz a kulturális hátterem ezt sugallta- hogy a házasság maga a termékeny talaj, melyen a szerelem virágot hajt. ..." Gilbert ezek után leírja, hogy a Hmong (vietnámi törzs) asszonyok fentieknek ellentmondó gondolatait. Ezen asszonyok még azt a kérdést sem értették, hogy mikor estek szerelembe férjükkel...:) A házasság nem jelent szerelmet számukra, s boldogságot sem. A házasság életük része, de nem ebben keresik a boldogságot. Ezen hagyományos, bennszülött, vagy keleti gondolkodásmód jobban elválasztja egymástól a szerelmet, házasságot és boldogságot. A mi nyugati szemléletünk számára viszont a a boldogság mintegy a házasság és szeretet/szerelem egyesüléséből keletkezik.
Nohát az én véleményem szerint a szeretet jön először. El kell fogadnod - sőt mi több szeretned- önmagad! Tested, szellemed és lelked felé kell sugározzon ez a fajta tiszta elfogadás és szeretet. Csak ezután lehetsz képes a szerelemre és az erős és egészséges (!) társkapcsolatra vagy házasságra.
Szép szavak, mi? De nehéz követni. Én is küszködök vele, nap, mint nap. És minden egyes alkalommal, mikor úgy érzem, hogy valami hibádzik a kapcsolatomban, rá kell jönnöm a végén, hogy a rossz érzés nem köztem és a férjem közt van. Hanem bennem.
Mikor két olyan ember találkozik, akik nyomorultul vannak, önbizalmuk és önértékelésük erősen megtépázódott, akkor szükségképpen nem lehetnek egészek. Két "C" betűből nem lesz két összeillő gyűrű a (jó) házassághoz.
Mindkettőnek az "O" betű teljességéhez kell közel járniuk, önmagukkal békében élő embereknek kell lenniük, hogy a két gyűrű jó házasságot adjon ki.
A legfontosabb megjegyzés magamnak és minden egyedülálló/partnerkapcsolatban élő társamnak, akik szeretetbéli dolgokkal küszködnek a kapcsolataikban: Jó mélyen magunkba kell ásnunk, hogy személyiségünk igazán aranyló részeit megtaláljuk. És aztán elfogadjuk.
Kezdjük még ma! Hány ilyen tulajdonságot találtál? Legalább egy dolgot válassz ki ma, amit igazán szeretsz a testedben, lelkedben vagy értelmedben! És folytasd holnap majd április minden napján, írd is le magadnak a naptáradba!
Jó kutatást, szórakozást és szerelmet árasztó napokat Neked!
Szeretettel,
Eszter
www.eletmuveszno.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése